A megnevezhetetlen Samuel Beckett

[ Pobierz całość w formacie PDF ]

ben. Ezek ut�n nem hallgattam r�.
Mindj�rt megmagyar�zom, mi�rt, k�zben legal�bb m�sra gondolhatok, elQsz�r is arra, hogy visz-
szat�rjek magamhoz, oda, ahol v�rom �nmagam, b�r nincs valami sok kedvem hozz�, de h�t ez
az egyetlen es�lyem, hogy elhallgathassak, besz�lnem kell egy kicsit hazudoz�s n�lk�l, ha ugyan
ezt akarj�k, hogy ne maradjon mit mondanom v�g�l. Milyen okokból? H�rmat-n�gyet eml�tek
t�n, annyi el�g lesz. ElQsz�r is a csal�dom, m�r ez puszt�n, �nmag�ban, hogy nekem csal�dom
volna, gyan�t keltett, de h�t annyi a jó sz�nd�k bennem n�ha, annyira sóv�rgok a tudatra, hogy
valaha �n is, ha csak r�vid idQre is, az �lQl�nyeknek abba a hatalmas csal�dj�ba tartoztam, mely
az elsQ protozo�tól a legfejlettebb emberi l�nyekig terjed, hogy, nem, nyitva marad a z�rójel. �jra
kezdem. A csal�dom. ElQsz�r is semmi k�ze sem volt viselt dolgaimhoz. ErrQl a helyrQl indulva
18. oldal
term�szetes, hogy ide t�rek vissza, hiszen pontosan mqk�dik a t�j�kozód�si k�pess�gem. Am�g
nem voltam itt, a csal�dom el is k�lt�zhetett volna, ak�r sz�z m�rf�ldnyire, de �n akkor sem t�rek
el, m�g hajsz�lnyit sem, �tvonalamtól. A hal�lki�lt�sok meg a rothad�s bqzfelhQi, ha ugyan t�ny-
leg hallottam, �reztem Qket, a term�szet rendj�hez tartoznak, legal�bbis tapasztalataim szerint. Ha
ilyen jelens�gekkel szemben minduntalan megtorpantam volna, h�t nem jutok messzire. ElQsz�r
�nmagamtól kellett volna elfordulnom, hiszen m�g alig �ztatott esQ, �s �tkokat mormoltam, ha
fennhangon nem mondtam is ki Qket. V�gsQ soron tal�n �ppen ezt tettem. Net�n ez�rt haladtam
szab�lytalan k�rp�ly�n. Hazugs�g, hazugs�g, a megismer�s, az �t�lkez�s, az �tkozód�s nem az �n
dolgom. Nekem csak mennem kell. Nem gyQz�m el�gg� hangs�lyozni: fikarcnyit sem �rdekelt
volna, ha h�sm�rgez�sben elpatkol a csal�dom, felt�ve, hogy ez nem h�tr�nyos r�m n�zve. N�z-
z�k ink�bb, hogyan j�tszódtak le valój�ban a dolgok Mahood szerint, ha igazat besz�lt. De mi�rt
hazudott volna, �ppen P, hiszen annyira szeretne megnyerni mag�nak, de h�t mi�rt is, t�n hogy
olyan legyek, amilyennek Q k�pzel. F�lelembQl hazudott tal�n, f�lt, hogy meggy�t�r. Na de az�rt
vagyok, hogy gy�t�rjenek, ez az, amit k�s�rtQim nem fogtak fel soha. Mind olyasmit akartak,
meglehetQsen k�l�nb�zQ fogalmak szerint, valljuk meg, ami elviselhetQ, l�tezzen csak egyetlen,
ha nem is enyhe, de elviselhetQ gy�trelemmel. M�g meg is �ltek, a sz�mba r�gva, hogy mivel
nem b�rom tov�bb, nincs m�s v�laszt�som, el kell tqnn�m. Nem b�rtam tov�bb! Ha csak egyetlen
m�sodpercig t�mogattak volna, m�r egy �r�kk�valós�gig kitartok, az orromat turk�lva. Mondha-
tom s�lyos csap�sokat eszeltek ki sz�momra! B�r Mahoodnak az a t�rt�nete a legszebb, melyben
�gy jelenek meg, mint aki v�gre megszabadult a nagy rak�s rokontól, nem is szólva, mondjuk ki
ny�ltan, a k�t pin�ról, arról az �tkozottról, mely a vil�gra pottyantott, meg a m�sikról, arról a t�l-
cs�r form�j�ról, amelyiken �gy igyekeztem bossz�t �llni, hogy utódokkal nyomtam tele. Pszin-
t�n szólva, legal�bb legy�nk Qszint�k, m�r jó ideje nem tudom, mit besz�lek. Mert m�sutt j�r az
eszem. Ez az egyetlen bocs�nat. Ha valamin j�r az esz�nk, mindj�rt szabad mindent. Folytassuk
csak, sz�p nyugodtan, mintha mi sem t�rt�nt volna. Na most n�zz�k, hogyan j�tszódtak le a dol-
gok valój�ban, Mahood szerint, ha igazat mondott, amikor �rv�nak, �zvegynek adott ki engem,
azt ki�ltva, hogy �r�k�seim sincsenek. Van m�g idQm, hogy sz�tr�gjam ezt az eg�sz h�lye cir-
kuszt, �gyis csak fulladozik itt az ember, hi�ba kapkod levegQ ut�n, kim�szom �n ebbQl a k�ty�-
ból, nem maradok benne, mint m�skor. De nem akarok igazs�gtalan lenni a r�galmazómhoz.
Mert amikor azt �ll�totta, hogy megfordultam, �s az ellenkezQ ir�nyba indultam, pedig m�g az
elQbbi ir�ny lehetQs�geinek se j�rtam a v�g�re, egyetlen pillanatra sem gondolt semmif�le mor�-
lis meging�sra r�szemrQl, amire ak�r hivatkozhattam volna is, hanem csakis fizikai ellankad�sra,
melyet ugyanilyen jellegq undor k�vetett, az �rny�kvil�gból vonakodva t�vozó csal�dom kiab�l�-
s�nak �s a d�gletes bqznek a hat�s�ra, az utóbbi miatt el kellett t�volodnom onnan, k�l�nben tel-
jesen elvesz�tettem volna az eszm�letemet. Miut�n felv�zoltuk az esem�nyeknek ezt a rendj�t
valljuk meg, ez sem �r t�bbet a m�sikn�l, �s pontosan �gy f�lreismeri a teremtm�nyt, aki tal�n le-
hettem volna, ha meg tudtak volna alkotni, Most n�zz�k, hogyan j�tszódtak le a dolgok valój�- [ Pobierz całość w formacie PDF ]
zanotowane.pl
doc.pisz.pl
pdf.pisz.pl
zambezia2013.opx.pl

Wątki