Mind bunosok vagyunk Hedwig Courths Mahler

[ Pobierz całość w formacie PDF ]

v�rta Werder �r l�ny�t, akinek mostantól hossz� idQn �t Q lesz a
k�s�rQje. Nyugtalanul fel-al� j�rk�lt a peronon, am�g befutott a vonat.
Akkor azonnal megl�tta Werder urat, akit mindig k�nnyen fel lehetett
ismerni s�t�t szem�veg�rQl. Gunter odasietett a kocsihoz, �s
leseg�tette a fQn�k�t, aki sz�v�lyesen �dv�z�lte.
Legyen sz�ves, seg�tse le a l�nyomat! k�rte azt�n, majd a h�ta
m�g�tt �lló karcs� ifj� h�lgyh�z fordult. Joan, mindj�rt be is
mutatom neked Gunter Bertram urat, a titk�romat, St. Moritz-i
sportt�rsadat mondta elQ�r�sosan, �s k�zben �beren figyelte a
fiatalember arc�t.
Joan t�k�letesen ura volt �nmag�nak, hiszen Qt nem �rte
felk�sz�letlen�l a tal�lkoz�s. Az�rt �gy is kigy�lt az arca, amikor
bar�ts�gosan megbiccentette a fej�t.
Gunter viszont kr�tafeh�r lett. De hiszen ez... Nem, ez nem lehet
igaz! Ez az ifj� h�lgy lenne Rudolf Werder l�nya? Hiszen ez itt az Q
mesebeli t�nd�re!
Egy pillanatra m�g a sz�vver�se is kihagyott. Csak �llt ott, �s meg
sem prób�lta leseg�teni a vonatról a l�nyt. Valós�ggal megb�n�totta az
�r�mteli r�m�let �s a hat�rtalan �mulat. Lelk�ben �dv�z�tQ boldogs�g
v�ltakozott a hirtelen r�t�rQ sz�gyenkez�ssel, zavarodotts�g �s viharos
�r�m k�zd�tt egym�ssal.
Joan Werder kezet ny�jtott Gunternek.
Jó est�t, Bertram �r! �r�l�k, hogy megismerhetem. A
fiatalember hihetetlen erQfesz�t�sek �r�n �sszeszedte mag�t, �s nagy
zavar�ban dadogott valamit, maga sem igaz�n tudta, mit. FQn�ke
k�rd�seire is �sszef�gg�stelen v�laszokat adott, vagy meg sem
hallotta Qket.
Az Q mesebeli t�nd�re? Erre igaz�n nem volt felk�sz�lve. Hogyan
is lehetett volna?
Rudolf Werder el�gedett volt azzal a hat�ssal, amit a meglepet�s
�jdons�lt titk�r�ra gyakorolt.
Mik�zben v�gre leseg�tette a l�nyt a l�pcsQn, Gunter fej�ben
kellemetlen gondolatok fogalmazódtak meg. Ha Werder kisasszony
megeml�ti, hogy velem tal�lkozott szilveszterkor, �s �n voltam a
szolg�lat�ra, akkor az �desapja megtudja, hogy Q az a mesebeli t�nd�r,
aki m�ly benyom�st tett r�m, �s ut�na... azonnali hat�llyal elbocs�t az
�ll�somból.
Joan azonban csak megk�sz�nte a seg�ts�g�t, ugyanazon az �des,
kedves hangon, mint elsQ tal�lkoz�sukkor, de a pillant�s�t az�rt
ker�lte. �desapja mell� l�pett, belekarolt, �s csak keze enyhe
remeg�se �rulta el, hogy mennyire izgatott.
Gunter azt hitte, hogy a l�ny nem ismerte fel, �s megk�nnyebb�lten
fell�legzett, b�r el is szorult a sz�ve. Ostoba volt, amikor �gy gondolta,
hogy ez az ifj� h�lgy eml�kezni fog arra a szeg�nyes k�lsejq,
jelent�ktelen f�rfira, aki egyszer valami apró szolg�latot tett neki.
Mik�zben a saj�t �rz�seivel viaskodott, �szre sem vette, hogy
�rtelmetlen v�laszokat ad a k�rd�sekre. Werder�k �gy tettek, mintha
mi sem t�rt�nt volna. Joan azonban egyre erQsebben szor�totta az
�desapja karj�t.
Gunter h�l�t adott az �gnek, amikor v�gre meg�rkeztek a
sz�llod�ba, mert egy kiss� mag�ra maradhatott, am�g apa �s l�nya
elfoglalta a szob�j�t. Arról, hogy Rudolf Werder t�k�letesen tiszt�ban
van lelki�llapot�val, szerencs�re sejtelme sem volt.
Joan a kisszalonban �llt, sz�v�re szor�totta a kez�t, �s lehunyta a
szem�t. Gunter Bertram pillant�sa a lelke legm�ly�ig felkavarta,
amikor �gy meredt r�, mintha f�ld�nt�li l�ny jelent volna meg elQtte.
P azonnal felismerte, b�r idQk�zben nagyon megv�ltozott. �j
�lt�z�k�ben eleg�ns, �rdekes ifj� �r volt, aki alig-alig eml�keztetett
arra a s�padt, rosszul �lt�z�tt fiatalemberre, aki a berlini bankh�z elQtt
a seg�ts�g�re sietett.
Joan abban �llapodott meg az �desapj�val, hogy az Q jelenl�t�ben
egyelQre �gy tesz, mintha nem ismerte volna meg Guntert. Ha majd
egyszer kettesben maradnak, megeml�ti a fiatalembernek, hogy
ismerQsnek tal�lja, �s �gy �rzi, valahol tal�lkoztak m�r, de csak akkor.
Rudolf Werder hivatalosan nem akart �rtes�lni arról, hogy a l�nya
azonos Gunter im�dott mesebeli t�nd�r�vel. �gy gondolta, ha nem �gy
tenne, a fiatalember nyugtalankodni kezdene az �ll�sa miatt, hiszen
nagyon sokat el�rult a szilveszterkor l�tott ifj� h�lgy ir�nti �rz�seirQl.
Joan v�gre felriadt a mereng�sbQl, �s sietve �t�lt�z�tt, hogy ne [ Pobierz całość w formacie PDF ]
zanotowane.pl
doc.pisz.pl
pdf.pisz.pl
zambezia2013.opx.pl

Wątki