-
[ Pobierz całość w formacie PDF ]
még csodálkozott is a vastag borítékon. Talán fontos üzenetet tartalmaz ez a
levél, ezért máris továbbítom. Itthon mindannyian jól vagyunk, csak
rettentQen hiányoljuk a mi hercegkisasszonykánkat. Sokszor csókol:
a Te Birkhuhnkád
A leány most a mellékelt borítékot vette kézbe.
Milyen különös, Sibylle néni! Birkhuhnkám rendezkedés közben az egyik
szekrény alatt ezt a nekem címzett, levelet találta. Kíváncsi vagyok, mi lehet
benne.
A hercegné felkapta a fejét.
Ideadnád egy pillanatra azt a levelet, Lolo?
Lolo gyanútlanul mosolyogva átnyújtotta neki. Sibylle rögtön látta, hogy
csakis Joachim levele lehet. Árgus szemmel vizsgálta meg a pecsétet.
Sértetlennek találta, a boríték ragasztott szélén viszont észrevette, hogy azt
felnyitották. Fontolgatta, mit tegyen. Eltitkolhatja a hercegnQ elQl, mi a helyzet
ezzel a levéllel?
Nem, úgy ítélte meg, hogy semmit sem takargathat elQle, ha nem akarja
elveszíteni a bizalmát. Hadd olvassa csak el a levelet.
Visszaadta hát Lolónak, és komolyan így szólt:
Ez Joachim pecsétje és kézírása.
A leány elpirult.
Joachim küldte& nekem?
Igen. Olvasd csak el, mit akart közölni veled, bár egy kicsit késve jutott el
hozzád.
Igen, Birkhuhnkám azt írja, a cselédünk szerint napokkal ezelQtt egy
másik levéllel együtt a nQvéremnek adta át a kézbesítQ. Renate bizonyára
elfelejtette továbbítani nekem& vagy& hiszen haragudott rám& talán&
Hirtelen kihúzta magát, és megnézte a boríték hátoldalát.
Sibylle néni, az imént olyan figyelmesen vizsgálgattad ezt a levelet.
Miért? Mit tudsz róla?
Az asszony egyenesen a szemébe nézett.
Ezt a levelet valaki felbontotta, és meglehetQsen hanyagul
visszaragasztotta.
Lolo elsápadt. Aztán reszketQ kézzel feltépte a borítékot. Joachim herceg
fényképe hullott ki belQle. Halk sikollyal a keblére szorította, majd elolvasta a
levelet. Az arca közben többször is színt váltott. Miután befejezte, lehunyt
szemmel hátraszegte a fejét. SzemébQl kibuggyantak a könnyek. Mindent
megértett.
Sibylle hercegné felemelkedett, és átfogta a vállát.
Ne sírj, kincsem, ne sírj, hiszen minden jóra fordult.
A hercegkisasszonyka vad fájdalommal a karjába vetette magát.
A boldogságunk forgott kockán, Sibylle néni, az enyém és Joachimé. Fel
tudod ezt fogni? Idáig kergethet a gyqlölet egy testvért? És te& tudtad ezt?
Csak sejtettem, kicsi Lolo, és mivel Joachim nagyon boldogtalan volt,
amiért az Q hercegkisasszonykája nem kíváncsi rá, elmentem hozzád. Tisztán
akartam látni. Már az elsQ szavaidból világossá vált, hogy nem kaphattad meg
a levelét. Rögtön gondoltam, hogy a nénéd keze van a dologban. Tudtam,
mennyire gyqlöl téged, így hát nem volt nehéz kitalálni, hogy irigyli a
szerencsédet. Joachimmal együtt meg akartunk kímélni ettQl a fájdalmas
felismeréstQl, de most minden kiderült. Most már ne sírj! Mit fog szólni
Joachim, ha ilyen kisírt szemmel állítasz be Falkenhausenbe?
Lolo felszárította a könnyeit.
Sibylle néni, úgy érzem magam, mintha most veszítettem volna el
egészen a nQvéremet. Rettenetesen gyqlölhet, ha ilyen méltatlan cselekedetre
ragadtatta magát!
Ne is gondolj erre többet! Mindenesetre ezek az utolsó könnyek,
amelyeket a nQvéred gonoszsága miatt hullattál. Ha a jó Isten igazán jó
hozzám, akkor még egyszer összehoz a nénéddel, hogy alaposan megmondjam
neki a véleményemet. Már alig várom. No, most pedig nézd meg a te
Joachimodat, hogy nevet rád a képrQl azzal a betyár szemével! EttQl mindjárt
elfelejtesz minden bút-bajt. P majd kárpótol mindenért, nekem elhiheted. És
mi, többiek is segítünk neki.
A leány a hercegnéhez simult, és megcsókolta Joachim fényképét.
Drága Sibylle néni, milyen jó vagy hozzám! Igazad van, gondolnom sem
szabad arra, mivé fajulhatott volna ez a dolog. És képzelem, hogy fogadta
Joachim, amikor ez után a levél után elutasítottam a házasságot.
Sibylle hercegné mosolygott.
Szó, ami szó, lógatta az orrát, rá sem ismertem az én vadócomra. De hát
mégis vasárnapi gyerek, sosem hagyja cserben a szerencse.
Délután a hölgyek Falkerihausenbe utaztak, és Joachim herceg az utolsó
árnyakat is lecsókolta a hercegkisasszonyka arcáról. Amikor ilyen szép a világ,
és az ember szíve csordultig telik akkor könnyen elfelejti, milyen I borús volt
korábban az ég. A falkenhauseni parkban pedig igazán szépen énekeltek a
madarak, és hét ágra sütött a nap. Tombolt a nyár, miközben a boldog pár kéz
a kézben sétált a lombos fák alatt.
Három hónappal késQbb Lolo hercegnQ és Joachim herceg örök hqséget
esküdött egymásnak. A lakodalmon Sibylle hercegné kitett magáért. A
hercegkisasszonyka egyébként többé vissza sem térhetett Weissenburgba.
Birkhuhn kisasszony, Bielke és Bangemann asszony szintén új otthonra
találtak Falkenhausenben. Az egykori nevelQnQ két meghitt, napfényes
szobába költözött a toronyépületben, amelybQl pompás kilátás nyqt a parkra;
Bielke parkfelügyelQi álláshoz jutott, amelyet kellQ méltósággal töltött be.
Bangemann asszony élvezettel ténykedett a csodálatosan fölszerelt
kastélykonyhában. A fQzést ugyan abbahagyta, mert arról több szakács meg
egy konyhafQnök gondoskodott, viszont rábízták az éléstár kulcsait.
Meta, a cselédlány megkapta a hercegnQi lak bútorait, és férjhez ment a
levélhordóhoz. A holmik egy részét eladta, a többit magával vitte. Lolo
hercegnQ csak néhány darabot tartott meg emlékül, köztük a menedékkunyhó
kezdetleges berendezését.
Egon herceg továbbra is elragadtatottan nyilatkozott menyérQl. A fejedelmi
rezidencia megkopott pompája a múlté volt már, teljes bútorzatát, szQnyegeit
és függönyeit felújították.
Renate hercegnQ nem jelent meg a húga menyegzQjén, amit nagyon
helyesen tett. Csak rontotta volna a hangulatot, ha gyqlölettQl izzó szemével
irigykedve lesi a menyasszony aranyfürtös fejét. Egyébként Sibylle hercegné
sem ért volna rá, hogy jól megmondja neki a véleményét. Minden idejét
igénybe vette, hogy méltó módon megszervezze és lebonyolítsa az ünnepséget.
A hercegségben még évek múltán is csodákat regéltek Joachim herceg
esküvQjérQl. És amerre attól fogva Lolo hercegnQ megfordult, az emberek
mosolyogva bámulták. Boldogságtól ragyogó arca éltetQ napsugárként hatott a
kedélyekre. Tudták, hogy egyszer majd Sibylle hercegné nyomdokaiba lép, s
azonnal ugyanúgy a szívükbe zárták. Sibylle hercegné gyakran megfordult
Falkenhausenben, és minden ilyen együttlét az ifjú párral a felhQtlen vidámság
jegyében zajlott.
VÉGE
VÉGE
ISBN 963 8248 52 1
ISBN 963 296 231 1
Bastei Budapest Kiadói Kft.
1539 Budapest, Pf. 629 SzerkesztQség: 1137 Budapest, Radnóti M. u. 34. Telefon: 349-2667
FelelQs kiadó: Oroszlán László
FelelQs szerkesztQ: Simonits Erzsébet
Mqszaki szerkesztQ: HörömpQ Gabriella
Szedés: Bastei Budapest Kft.
Nyomta az Alföldi Nyomda Rt.
FelelQs vezetQ: György Géza vezérigazgató
A nyomdai megrendelés törzsszáma: 6402.66-14-2
Készült Debrecenben, az 1998. évben
A fordítás az alábbi kiadás alapján készült:
Hedwig Courths-Mahler: Prinzess Lolo
© Bastei-Verlag Gustav H. Lübbe GmbH & Co. Bergisch Gladbach
Hungariqn translation © Komáromy Rudolf
Fordította: KOMÁROMY RUDOLF [ Pobierz caÅ‚ość w formacie PDF ] - zanotowane.pl
- doc.pisz.pl
- pdf.pisz.pl
- zambezia2013.opx.pl